Lengyelországban még mindig nem záródott le véglegesen a devizahiteles saga, amely azt a félmillió embert érinti, aki még 2008 környékén svájci frankban vett fel ingatlanfedezetű hitelt. A kockázat miatt az S&P is figyelmeztetett a veszélyekre. Az ősz forrónak ígérkezik, a parlamenti választás előtt érkezhet meg az Európai Bíróság ítélete az üggyel kapcsolatban, a lengyel bankrészvények pedig nyomás alatt maradtak.
A lengyel helyzet nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon kialakult annak idején: a zloty-svájci frank kurzusa a kezdeti 2,2-es szintről 2011-re már a 3,5-es szint környékére került, majd miután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamküszöbének védelmét, 4,3-en is járt a kurzus. Kisebb visszaesésekkel, de jelenleg is a 4-es szint környékén jár az árfolyam. Sok devizahiteles számára a felvett hitel összege duplázódott néhány év alatt zlotyban.
A zlotyban duplájára nőtt hitelek felvevői, akik magukat „Frankowiczé”-nek nevezik, csoportokba tömörültek, együtt fellépve gyakorolnak politikai nyomást és perlik a bankokat. A bankok 2012-től már nem folyósítottak devizahiteleket, 2015-től kezdve pedig a lengyel szabályozó is egyre drágábbá tette a pénzintézeteknek a devizahitelek tartását, magasabb tartalékok képzésére kényszerítve őket. Az elképzelés szerint így a pénzintézetek mintegy önkéntesen ajánlották volna fel a zlotyra történő hitelcserét, de ez elmaradt. Rengeteg vita, tüntetés és bírósági per után, 2016-ban a lengyel kormány úgy döntött, nem kényszeríti a szektort a svájcifrank-hitelek leváltására. Több évbe telt az is, amíg a devizahitelesek megsegítésére elfogadták az idén tavasszal életbe lépett törvényt. Ennek értelmében a Lengyel Fejlesztési Bankhoz tudnak segítségért fordulni azok, akik késedelembe esnek.
Közben nyolcezernél több egyéni és csoportos bírósági ügy érkezett meg az európai feljebbviteli testületekhez. A piac meglepetésére idén májusban az Európai Bíróság – nem kötelező érvényű – véleményében a hitelfelvevők mellett tette le a voksát. A vélemény szerint a lengyel bíróságok nem tarthatják fenn a jelenlegi gyakorlatot, s a hiteleknek legalább a felét – amelyeket csak indexáltak a svájci frankhoz – a szerződéskötéskori árfolyamon kell nyilvántartani vagy átváltani. Augusztusban a lengyel legfelső bíróság is kiadott egy nem kötelező érvényű véleményt, amely szintén a hitelfelvevők érveit támogatja. Ezeket az ősszel, szeptember és november között Luxembourgban ítélet követi majd.
A Lengyel Bankszövetség szerint a lehetséges negatív következmények a bankoknak négyévnyi profitjukba, azaz 60 milliárd zlotyba (4500 milliárd forint) kerülhetnek. Ez a teljes eszközállomány 3 százaléka. A hír ismét lejtőre küldte az egyébként is gyengélkedő lengyel bankrészvényeket. A Bank Millennium hitelállományának 26 százalékát teszik ki deviza- vagy ahhoz indexált hitelek, s a részvénye az év eleje óta a 9,5 zlotys szintről 6,6 zlotyra süllyedt.
Az S&P ezen túlmenően további kockázatokra is figyelmeztetett. A hitelügynökség úgy látja, hogy a legnagyobb devizahiteles kitettségű bankok további veszteségeket szenvedhetnek el az előttük álló újabb bírósági ügyek következményeként, és ez már az ország kilátásaira is negatív hatással lehet. A hír után a lengyel fejlesztési miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok állami segítséget kapjanak, tehát önállóan kell kezelniük a jelenleg 32 milliárd dollár értékű devizakitettséget. Az ügy, ahogy korábban, ebben a ciklusban is a választási kampány részévé vált. Az általános választást október 13-án tartják, s az S&P kelet-közép-európai igazgatója szerint „a kampányidőszakban a politikusoktól nem várható el, hogy a bankokat támogassák, az ügyfelek (kvázi szavazók) helyett”.
A cikk a Világgazdaság szeptember 7-i számában jelent meg.
Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat: Linkedin Kiss Mónika
Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com
A posztból nem derül ki, hogy a szerzőnek mi a saját véleménye a lengyel devizakölcsönökről.
Ezért megkérdezem, hogy mi a véleménye? 🙂
Ez egy Világgazdaság cikk volt, a külgazdasági rovat nem ad teret a véleménynek, van arra külön oldal 🙂 Nehéz pár szóban összefoglalni, de alapvetően a hosszas huza-vona, az évekig tartó egyeztetés nagy kárt okozott a rendszerben, akár a hitelfelvevőket, akár a tőzsdei részvényeket, akár a pénzügyi rendszer kiszámíthatóságát helyezem előtérbe. Hosszabb távon, aki túlélte, a fogyasztók közül jobban járhat, mint a magyar adósok. De milyen áron! A párhuzam felállításához 2 hasonló cikk sem lenne elég, inkább azzal foglalkozom helyette, hogy a jövőbe tekintve igyekszem az ehhez hasonló helyzeteket feltárni (forint gyengülésének kockázata a nyugdíjmegtakarítások szempontjánból), azzal szerintem sokkal előrébb vagyunk. Legalábbis remélem.
Alapvetően egyetértek. 🙂
De azt érdemes megemlíteni, hogy szabadon változó pénzpiacon kellően hosszú időtávon (Kb. 10 év) mindegy hogy milyen pénzben adósodik el az ember, mert a kamatparitás törvényszerűsége miatt ugyanannyiba fog neki kerülni a kölcsön. A lengyel bankok azért vezették be mégis a devizakölcsönt, mert bevezetése idején a zloty mintegy 30-40 százalékkal túlértékelt volt. (Mesterségesen erősített a hibás pénzügyi politika miatt.) Az a lengyel ember,aki devizakölcsönt vett fel, az nem is tudta, hogy valójában 30-40 százalékkal nagyobb kölcsönt vállalt be, mint amennyit ténylegesen kapott. A bankok megnyerték ezt a 30-40 százalékot . Most ezt kellene visszaadniuk kamataival együtt. 🙂
“….inkább azzal foglalkozom helyette, hogy a jövőbe tekintve igyekszem az ehhez hasonló helyzeteket feltárni (forint gyengülésének kockázata a nyugdíjmegtakarítások szempontjánból), azzal szerintem sokkal előrébb vagyunk.”
Kedves Mónika, te nyugdíj-megtakarításokat kezelsz? 🙂
Matolcsy megszüntette azt az állapotot, hogy a magas forintkamat megszerzése érdekében beáramló spekuláns valuta erősítse a forintot. Szerintem ez egy nagyon helyes lépés volt. 🙂
Iszonyú kárt okozott a forint korábbi erősen tartása.
A nyugdíjmegtakarítás ellopása:
https://hirszerzos-bankar.blog.hu/2018/01/07/toth_janos_kifosztasa